A visszaszámlálásch

most már semmi cicó, élesben megy!

Többek között, lássátok nem viccelek - ezért:

Gyengébbek kedvéért közlöm mi a lényeg: pink színű körömlakk.. Ezenkívül tegnap befestettem a hajam (Egyetlennek már délelőtt megírtam a jó hírt, és arra is felhívtam a figyelmét, hogy észre kell vennie mikor megérkezik - ezt minden hajfestés után eljátszom, csak hogy ne legyen cirkusz:)) illetve ma apróbb/végső simításokat végeztem a kedvenc epillátorommal. Magamon. Nos, el kell mondanom, hogy bizonyos helyzetekben majd' be szartam. Nem tudom miért kell a szépségért szenvedni:)

Viszont vissza/a/számláláshoz, kevesebb mint 70 óra múlva édes szabadság!!!!

Most pedig lássuk, miből élünk:

Nem lustaság miatt nem jelent meg a szokásos kiadás hétfőn, hanem mert nyolc napot kellett most megint egyhuzamban dolgoznom - így ma szabadnap, viszont utána már csak három munka.

Csekkoltam, az utolsó bejegyzéskor még nyugi volt - szóval az van, hogy múlthét kedden megjelent Maria a mosókonyhában... Merthogy kicsit elúsztunk (fogalmam sincs mit csináltak a banyák hétfőn) a teltház miatt és főnök behívta segíteni.
Namármost, rólam tudjátok hogy szinte mindenkit utálok - DE, mondom de Mariát kivételesen nem csak én, de a másik kettő is rühelli. Mindent gyorsan, ide-oda, menj, csináld, gyorsan, totál káosz - és totál feleslegesen, de mivel lehúzott itt vagy negyven évet, ő Valaki - legalábbis szerintem azt hiszi. Már szerdára felstuffoltam magam, mert kiderült egész héten a nyakunkra fog járni segíteni - hogyan fogom kiosztani ha nekem is elkezd okoskodni. A legszebb pillanataim közé tartozott, mikor közölte velem, hogy a 29-es reggelizik, menjünk gyorsan takarítani a szobát - mire közöltem vele, köszönöm, meg tudom csinálni egyedül. Kicsit eltorzult az amúgy is alkoholtól eltorzult arca, de az élet kegyetlen - én pedig adtam még egy pofont, nem érzem szükségét annak, hogy kiokítsanak, mit hogyan takarítsak.
Aztán csütörtökön, jövök nagyban dolgozni, öltözködöm, érkezik Vera (M nem baszta magát a mosókonyhában, úgyhogy a gyomorgörcsöm átmenetileg feloldódott) kérdezem, mi van a "Schnell" barátnőnkkel. Mondja, hogy beteg - elkezdtem röhögni, mondja hogy komolyan, kórházba kellett vinni az éjjel.Sajnos még mindig röhögtem (csúnya én). Állítólag elesett és történt valami a fejével, meg is kellett operálni (aki az én rosszindulatú megjegyzésemet olvasná: gondolom be volt baszva mint állat, aztán veszekedtek Peterrel -férj- az utolsó üveg sörön). Többet nem írok róla, mert abszolúte nem érdekel mi van vele, a lényeg hogy nem itt van.

Egyébiránt természetesen a héten fedeztem fel a Billában hogy lehet kapni hántolt napraforgót, így kénytelen voltam venni egy csomaggal, aminek eredményeként csodálatos tavaszi rügyezésbe kezdett a fejem. De lehet hogy csak tinédzserkori* ragyák:). Mondjuk talán abból a szempontból szerencsém van, hogy három hónapja nem látott az Ember - így talán annyira nem lesz gáz, de jobb lett volna ha nem rügyezek. Mindegy, délelőtt már nem ettem belőle:), mármint a napraforgóból.

* ezt büntiből kapjátok

A pakolást a mai napon 80-85%-ra teljesítettem, már csak a napi használatos dolgokat kell elpakolnom majd, ugyanakkor nem tartom kizártnak hogy az egészet újra fogom kezdeni:) És a szobámat is kitakarítottam, de istibizi ez volt az utolsó alkalom.

Jaaaa, a legjobb, pénteken S "elkapott" (nyugi, neeem úgy) még az ablakot is bezárta a szobában, és előadta, hogy bizony nagy baj van. Mégis kellene három fix ember a szezon végéig, mert nagyon sok a munka... Sajnos, nem nagyon tudtam mit kezdeni a dologgal, főleg hogy a Duracell elemem már egy héttel ezelőtt kifogyott (ugye azzal számoltam hogy múlthéten vége) és azóta minden nap pislákolok csak:D:D De jó, mert a héten már nem idegesítem magam semmin, csinálgatom szépen komótosan a kis munkámat, aztán ennyi. Tegnap megkérdezte Heidrun meddig nyaralok, mert 18-án lesz egy dolgozóknak-vacsora és vissza tudnék-e jönni. Természetesen nem tudok visszajönni:):)

Még annyi, hogy aki tudja hogy nem otthon van, az retteghet, mert ha tudom meglátogatom - előbb/utóbb:)

Szépet,
AVe