Az elmúlt hét tartalmából

Szereplők:

Vera – alias kisbuddha, bosnyák

Danko – a mosogatófiú, bosnyák

Nicole – recicsaj, osztrák

Bár csak öt napot dolgoztam, valaki adhatna egy S&W-t hogy agyonlőjjek vele pár minden embert.

Kezdjük azzal, hogy három- illetve ötéves terveket dolgoztam ki az ittlétre;  a hároméves mindig a következő két heti beosztás túlélését jelenti , az ötéves terv pedig a „júniusban kitartok” elképzelést foglalja magába. Igaz, némi logikai bukfenc van benne, mert mindig visszatérek a hároméves tervhez, de lévén rólam van szó, ezért senkit nem érhet meglepetés:). Sajnos a tervbe befigyelt a tízéves is… a Röfi kártyám csak júliusban lesz kész (persze, kaptam másnap egy kártyát, amin szerepel ez összes olyan adat, ami a fizum utalásához kell – juhééé – dehátazértmármégis basszameg… ) 

Azt hiszem, erről még nem sztoriztam – vannak akik a hotelben laknak (mármint ott kialakított munkásszállós-szobákban) tehát nekik nincs napi kilométer, feleannyira is néznek csak ki jól, mint én. Kicsit puffogtam magamban, persze, jó lesz a magyar lánynak a hegyen – viszont a minap kisbuddha a változatosság kedvéért a saját lakrészüket takaríttatta velem, meg néhány ott található  - nem lakott szobát (az most már biztos, ha ott kapok szállást, már otthon lennék-franc). Mivel bosnyákok, valószínűleg megfelel nekik... és azt is kipróbáltam, ha nem mosok fel úgy, ahogy én felmosni szoktam mit mond – és lássanak csodát, az is „sehr gut Anita, sehr gut” volt. Így rájöttem, igazából bármit csinálhatok az sehr gut amíg megcsinálom helyette.:D

Végre mindenki elégedetten dőlhet hátra, kisbuddha is láttamozta a pasimat, - megnyugodhatott a lelkem, és amekkora pofátlan volt, még nézegette is a képeket a telómon, totál kikészült micsoda csokrokat kapok (én pedig attól hogy nem elég gyakran;)). Így most már remélem, tényleg nulla alá csökken Dankoval való összeboronálási kísérletek száma. Jah, a legszebb közölték velem, hogy a barátom majd talál másik lányt otthon, mire közöltem velük hogy jön hónap végén… voltak ám nagyecsedi fekete kerek szemek:)

 

Köszönöm a névnapi köszöntéseket - jólesett, hogy néhány embernek eszébe jutottam;) 

Ajándékot is kaptam magamtól: 

0,39 Euroért boldog névnapot nekem, és a szemfülesek a kép jobb alsó sarkában kiszúrhatják a mittoménminekhíjjákot’ szóval azt a melegítőt ami egész éjjel megy  hogy ne fagyjak rommá a szobában, mert fűtés az nincs. Amivel az a baj, mint kb. a fürdőben a vízzel, egy idő után kb. 70 fokosra fő az agyam (igen, mindezt képes vagyok alvás közben realizálni) ekkor pedig fel kell ébrednem (érted), és lekapcsolni. Aztán persze arra ébredek hogy fázom, így kezdődik az egész elölről – arról a nem elhanyangolható tényről nem is szólva, hogy a zúgásától mindig azt hiszem, szakad az eső. Ha pedig nem megy egyfolytában, akkor arra ébredek fel mindig amikor ki és bekapcsol – de lehet ám, a kettő közül csak az egyikre:)

Szombaton megvolt az első esküvős napom, háát, hülyét kaptam.. Töröljem szárazra a kerti bútorokat – nabaz… plusz a létrán produkáltam magam, lámpásokat kellett kötnöm (szalaggal…) a ponyva feszítősodronyához. Élmény volt, különösen a lábaim élvezték a dolgot, amik továbbra is nagyon fájnak, de már nem annyira mint az első héten. Egyébként őrület… most már tudom miért én kaptam meg a recepció és a bár takarítását. Mostantól minden hétvégén esküvő van, így cirkusz is! - én mint akrobata lépek fel minden hétvégén, úgy számolom.

Tudjátok mi a jó abban, ha az ember hét napból hatot dolgozik, és az egy pihenőnapja nem hétvégére esik? Elmondom. Jó esély van arra, hogy kifogjon egy olyan napot amikor süt a nap- vagy legalábbis nem esik az eső. Itt múlthéten végig szakadt, hideg is volt (ma viszont nem esik, és néha még a nap is előbújik a felhők mögül)  – erről jut eszembe, olyan gusztustalan és sok meztelencsiga van hogy a hajam égnek áll, fogok is fotózni nektek párat:) Meglepetés is ért, mostam fel a recepción, fordultam egyet, erre egy négy-öt centis példánnyal találtam szembe magam, fel is sikítottam (fééélelmetesek ezek a dögök) még egy vendég is odajött, mi történhetett. Szerencsére Nicole-tól tudtam kérni egy papírlapot, és nem kézzel kellett megfognom (mert itt az is elvárnák az embertől – majd írok egy durva bejegyzést, ahol nem vagyok ilyen vidám hangvételű).